Egy epilepsziás roham, valószínűleg az egyik legnyugtalanítóbb neurológiai betegség, amivel egy állattulajdonos találkozhat. A betegség azonban sajnos kutyákban és macskákban a leggyakoribb neurológiai elváltozások közé tartozik.
Hogyan néz ki egy epilepsziás roham?
Az epilepsziás állat legtöbbször minden átmenet nélkül hirtelen összeesik, elveszti az eszméletét. Ilyenkor a lábával úszó-kúszó mozdulatokat tesz, miközben nyálzik és gyakran akaratlanul vizeletet és bélsarat ürít. Ezt nevezzük ún. ’grand mal’, vagy generalizált epilepsziás rohamnak.
Más esetben az epilepsziás rohamok csak furcsa viselkedésben nyilvánulnak meg: távolba meredés, farok kergetése, nyelv nyújtogatása, állkapocs rángása, hirtelen felugrás, céltalan ugatás…stb.
Szerencsére a rohamok átlagosan 1-2 percnél tovább nem szoktak tartani.
Macska epilepszia estében kicsit más a helyzet: Ők gyakran ún. fokális rohamokban szenvednek, amelyek nem ennyire drasztikusak.
Az epilepsziás roham maga valójában csak egy tünet. A kiváltó okok sokfélék lehetnek. Ezek felderítése elengedhetetlen a sikeres kezeléshez.
Amikor a rohamokat az agyban lévő elváltozás okozza: a struktúrális és idiopatikus epilepsziák.
A Strutúrális epilepszia
Ebben az esetben az agyban lévő valamilyen betegség miatt alakulnak ki az epilepsziás rohamok. pl.: gyulladás, tumor, fertőzés, keringési elégtelenség (storke), genetikai deformitás (pl. hydrocephalus)miatt. Ilyenkor minden esetben van egy betegség, ami megtalálható az agyban, ami epilepsziás, illetve egyéb iderendszeri tüneteket okoz. Erre a típusra jellemző, hogy általában más idegrendszeri tünet is van, és kiegészítő vizsgálatokkal (liquor vétel, MRI, CT vizsgálattal) meg lehet találni a betegség jeleit az agyban.
Az Idiopatikus epilepszia
A kutyák és macskáknál jelentekző ún. idipopatikus epilepszia esetében azonban nem találunk stuktúrális elváltozást az agyban. Ilyenkor egy kémiai egyensúlyzavar miatt alakulnak ki a rohamok. Ez egy funkcionális rendellenesség, amit nem lehet kimutatni kiegészítő vizsgálatokkal, de az állat az agyban lévő kémiai anyagok egyensúlyzavara miatt fokozottan hajlamos az epilepsziás rohamokkialakulására.
Csakúgy,mint embereknél, az idiopatikus epilepszia kutyák és macskák esetében is a leggyakoribb epilepszia típus. Az állat már ezzel az elváltozással született, és ezzel fogja leélni az életét. Szerencsére azonban, az epilepsziás rohamok ritkán okoznaksúlyos elváltozást, és együtt lehet élni vele.
Mikor az elváltozás nem az agyban van:
A reaktív epilepszia
Mivel az agy nagyon érzékeny szerv, folyamatosan a megfelelő vérellátásra, és tápanyagokra van szüksége a működéshez. Ha ezek egyensúlya akárcsak egy kicsit is megváltozik, az agy kóros működéssel: epilepsziás rohammal válaszol. (pl ha a vércukor szint lecsökken) Ugyanúgy, ha a vérbe bármiféle olyan anyag kerül, ami káros az agyra:.pl mérgező anyagok, de ilyenek lehetnek az egyes szervi betegségekben felhalmozódó a szervezet által termelt metabolitok, azok szintén kiválthatnak epilepsziás rohamokat.
Diagnózis és terápia
Látható, hogy nagyon sokféle dolog válthat ki epilepsziás rohamot állatoknál. Az epilepsziás kutya vagy macska kezelésekor törekedni kell a kiváltó ok felderítésére: pl. idegrendszeri gyulladás miatti epilepsziát nem fogunk tudni kordában tartani a hagyományos epilepszia elleni gyógyszerekkel, ha nem kezeljük a gyulladást magát is. Ezért a hozzánk érkező epilepsziás betegek egy nagyon alapos belgyógyászati kivizsgáláson vesznek részt. Ha szükséges, kiegészítő vizsgálatokat is végzünk: RTG UH MRI stb.
Az idiopatikus epilepszia diagnosztizálása:
Mivel ebben az epilepsziában nincs strukturális elváltozás, ezért ezt a legnehezebb diagnosztizálni. Sokszor csak kizárásos alapon lehet. Van azonban pár dolog, ami felkeltheti a gyanuját, hogy idiopatikus epilepsziával állunk szemben. Ezek:
6 hónapos és 6 éves kor között jelentkeztek az első rohamok
Fajtatiszta kutyák esetében (különösen, ha border collie, vizsla, retriever a beteg. Ezeknél a fajtáknál feltételezhetően genetikai háttere van az epilepsziának.)
Ha alomtársak, szülők vagy utódok is epilepsziás betegek
Ha két roham között végzett teljes neurológiai vizsgálat negatív.
A kiegészítő vizsgálatok (vérvétel, UH, MR..stb) eredményei negatívak.
Mikor forduljunk orvoshoz, ha az állatunknál epilepsziás rohamot tapasztalunk?
Mindenképpen kezelésre van szükség, ha gyaníthatóan strukturális vagy reaktív az epilepszia. Ilyenkor a rohamok mellett általában más tünet is van: étvágytalanság, hányás, hasmenés, sok víz ivás, körmozgás, viselkedészavar, vakság… stb. Érthető módon, hogyha toxinok, gyulladás, daganat stb. miatt rohamozik az állat, akkor kezelés nélkül súlyos, akár életveszélyes-állapotba kerülhet.
Az epilepsziás tüneteket mindenképp szükséges gyógyszeresen kezelni:
Ha az állatnak egy hónapon belül volt több rohama, vagy ha a rohamok gyakorisága nő.
Ha egy napon belül több roham is jelentkezett (ún. rohamfokozódás, vagy cluster rohamok léptek fel)
Ha volt már az állatnak 5 percnél tovább tartó rohama (ún. status epilepticus).
Ha a roham elmúltával hosszan tartó vagy súlyos tüneteket produkál az állat. (céltalan járkálás, vakság, vislekedésváltozás stb)
Ha tartós betegség van az agyban.
Ha egy állat nem kap időben gyógyszeres kezelést, később már sokkal nehezebb kontrollálni az epilepsziáját.
Ha ezeket tapasztalja állatnál, akkor a következőket tegye:
- Rohamok alkalmával maradjon nyugodt! Pakoljon el az állat mellől minden olyat, amivel megsértheti magát vagy másokat. Ne próbálja meg lefogni az állatot, semmi esetre se nyúljon a szájába! Nyugodt hangon beszéljen hozzá a roham elmúltával.
- Vezessen rohamnaplót: mikor, hány perces rohamok jelentkeztek? Mit csinált az állat közvetlen előtte (aludt, ugrált stb) hogy viselkedett utána?
- Vegyen videóra egy rohamot! Érdemes leguggolva az állat magasságából készíteni a felvételt. (normál mobiltelefonnal tökéletes) Egy jó videó nagyon értékes információkkal szolgálhat az állatorvosnak a roham tipizálásakor.
- Kérjen időpontot egy epilepszia szakvizsgálatra. Ide hozza el az állat korábbi leleteit, oltási könyvét!
Mikor van szüksége az epilepsziás állatnak azonnali orvosi ellátásra?
Ha egy állat 5 percen túl sem jött ki a rohamból
Ha egy nap több rohama is van.
Ha egyéb aggasztó tünetet észlel az állaton: nehéz légzés, apatikusság.
Ha kiderült, hogy állata idiopatikus epilepsziában szenved:
Nagyon fontos megérteni, hogy az állatunk epilepsziával született, és ezzel együtt kell élnie. Az epilepsziás beteg teljes gyógyulása ritkán érhető el, a feladat legtöbbször a betegség kontroll alatt tartása.
Fontos tudni, hogy az idejében elkezdett gyógyszeres kezelés bizonyítottan hatékonyabb, mint ha a kezelés előtt az állatnak már régebb óta vannak rohamai. Elhanyagolt esetekben sokszor tapasztaljuk, hogy sokkal nehezebb a gyógyszeres beállítás. A terápiarezisztens betegek egy jó része már hónapok-évek (!) óta rohamozik, mire orvoshoz kerül.
A gyógyszeres kezeléssel megpróbáljuk a lehető legkevesebb rohamgyakoriságot elérni, illetve azt, hogy a rohamok minél enyhébbek és rövidebbek legyenek. A cél az, hogy elérjünk egy olyan roham gyakoriságot, ami már elfogadhatómind az állat, mind a gazdi számára, miközben a kezeléssel járó mellékhatásokat a minimális szinten tartsuk.
Ez általában folyamatos gyógyszeradagolással érhető el, amit az állat élete végéig adni kell. A gyógykezelést azonban mindig egyénre kell szabni. Az, hogy az adott beteg hogyan reagál a gyógyszeres kezelésre majd, nem jósolható meg előre. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kezelt betegek 2/3-a szépen reagál, a fenmaradó közel egyharmadnál általában többféle próbálkozásra is szükség van, mire kiderül melyik gyógyszer vagy gyógyszerkomináció működik nála. Sajnos a betegek egy kis hányadában ún. terápiarezisztens epilepsziával állunk szemben, amikor a beteg gyógyszerekre nem, vagy nem kielégítően reagál. Az ilyen betegek száma azonban az újabb és újabb epilepsziás szerek megjelenésével, és a jelenleg is zajló kutatások eredményinek felhasználásával szerencsére egyre kevesebb évről-évre.
